EMPIRIA Magazin - Kuliffay Hanna írása
"A humanizmus (eszméje) felfoghatatlan az illiterátus számára;
kizárólag a tanult ember lehet humanista."
(Tai Solarin)
A CÉDULÁK ISMERTETÉSE
(folytatás az EMPIRIA Magazin címlapjáról)
A CÉDULÁK gyűjteménye (CÉDULÁK-hoz kapcsoló link) többek között a prikoncepciókat, tudományos dogmatizmust, bigottságot, vallási literalizmust és fanatizmust, patriarkalizmust, rasszizmust és nem utolsó sorban a tudatlanságot és következetlenséget visszautasító felvilágosult elmék írásaiból közöl kivonatokat. Az idézetek nagy része Magyarországon ismeretlen szerzők műveiből való. Számos közülük ritkaságszámba menő régi kiadás, mint például J. M. Robertson Pogány Krisztusok (1903) című könyve, amely zseniális logikával, áttekintő- és konklúziós készséggel megírt vallástörténeti remekmű.
Itt található ugyanakkor részlet Amerika legismertebb klasszikusa, Mark Twain 1906-ban megírt, de zárolás miatt csak 1960-ban publikált esszé gyűjteményéből, Vallással Kapcsolatos Reflexiók, amelyet valójában minden művelt embernek ismerni kellene. (CÉDULÁK I. rész, első idézet) Ízelítőt kap ezen kívül az olvasó E. M. Thorton művéből (Freudian Fallacy), amely tudományos kutatásokon alapuló bizonyítékok segítségével dönti le a nagy szemfényvesztő és sarlatán régóta düledező piedesztálját: "Freud központi sarktétele, a tudatalatti gondolatvilág, mint olyan nem létezik, a teóriái megalapozatlanok és aberráltak, a legnagyobb szentségtörés viszont az, hogy Freud az agyműködését befolyásoló toxikus kábítószerek hatása alatt volt, mikor kiötlötte őket." (*1)
Az idézetek többsége -- mint a nagy gondolkodók írásai mindig -- önmagunkkal való szembesülésre és gondolatvilágunk újjáértékelésére ösztönöz, ami őszinte és feltétlen intellektuális nyitottság nélkül lehetetlen. Az intellektuális nyitottság, a világ dolgai iránti mélyreható érdeklődés, az örökké kereső-kutató tudásvágy valójában szerencsés születési, bizonyos mértékig genetikai adottság. Valahogy úgy, mint az analitikus vagy szintetizáló készség, vagy éppen a bölcsesség. (Francis Bacon, a XVII. századi empirikus filozófus a "vágyat a kutatásra, türelmet a kétségekkel szemben, kedvtelést a meditálásra, óvatosságot bármi állításában, készséget a dolgok figyelembe vételére és a meggondoltságot bármi tagadásában vagy állításában" a természet ajándékának tulajdonította.)
A klasszikus görögök szerint az intellektuális nyitottság magja, a csírája ott rejtőzik minden ember agysejtjeinek mélyén, csak nem mindenkinél (valójában keveseknél) szökik szárba, és hoz virágot. Ebből a feltételezésből következik az a (sokak által ugyan kétségbe vont) vélemény, hogy tudatos elszántsággal racionális, kritikus-analitikus gondolkodásmódra való (ön)neveléssel, valamint tervszerű, magas szintű oktatással (vagy önképzéssel) kis kivételtől eltekintve, felszínre hozható és tovább fejleszthető.
Azt azonban még az oktatás, nevelés és a környezet döntő hatásában hívők sem állították, hogy ez a folyamat könnyen és gyorsan megvalósítható lenne. Sőt! A CÉDULÁK mottója szerint, amit Powys 1930-ban írt, “a világon semmi sem olyan nehéz, mint az értelem megszabadítása az elfogultság és előítéletek béklyóitól”, azon belül is leginkább a gyermekkori indoktrináció során beoltott társadalmi és kulturális (memetikai) beidegződésektől. A katolikusként nevelkedett Camille Paglia szerint a judeo-kereszténység korlátozó befolyása következtében megfosztattunk a megismerés ősi, eredeti (nyilván gilgamesi és odüsszeüszi, K.H.) vágyától. Ezt a tőle megszokott találó tömörséggel úgy fogalmazza meg, hogy “az intellektuális kíváncsiság és a logika pogány.”
Szakértői megítélés szerint az Egyesült Államokban a lakosságnak talán 20 százaléka tartozik a kritikusan analitikus gondolkodó, a kutatás-megismerés-rendszerezés-szintetizálás módszerével operáló, a szellemet bátran röptető, őszintén nyitott pogányok körébe -- tört része az európai átlagnak.(*2)
Az intellektuális újdonság befogadására és a felfedezés gyönyörére kész olvasó másképpen értelmezi majd a kulturális besorolású CÉDULÁKat, mint a doctrinér típus, aki a tradíciók, a saját túlértékelt személye, vagy éppen az égiek elleni támadás szándékát láthatja bele az idézet-válogatásba. “Akik az empirikusban gyökereznek, azoknak minden transzcendens nevetséges és értelmetlen” -- vélte joggal Mereskovskij. Hasonlóképpen ítélt a neves tudós J. M. Robertson is, mikor azt írta, “Minden vallás abszurd azoknak, akik nem hisznek benne”. Így igaz. De tudatos, mély meggyőződésből, nem másokat sértő vagy bárki iránt támadó szándékból -- tehetjük hozzá. Ezt az összeállítást is gondolat ébresztőként, személyiségformáló eszközként és referenciaként közli az EMPIRIA szerkesztője, nem az örök mikulásvárók ellen.
A kulturális jellegű CÉDULÁK között -- mivel eredetileg az újságíró magán célját szolgáló, állandóan bővülő segédeszköze volt -- néhány magyar, hun és sumér vonatkozású érdekességet is talál majd az olvasó. A nyugati köztudatban és ismeretterjesztésben Attila még mindig a vérengző barbárság megtestesítője, csupán a kevesekhez szóló szakirodalomban tűnik fel egy-egy kényszerűen reálisabb értékelése. “Attila nagysága a Hun társadalom potenciáljának rendkívül éleslátású felmérésében rejlik.” -- írja E. A. Thompson a hódítók egyik legnagyobbikáról.
“Suméria (a szemiták feletti) erkölcsi és kulturális fölénye által került (kimagasló) pozíciójába” -- állítja a híres tudós, C. Leonard Woolley, majd máshol: “. . . A héberek a suméroktól eredeztették társadalmi- és jogi ideáikat, amelyek áthatották az egész történelmüket.” Majd megint máshol: “A zsidó vallás kialakulása, nem kis mértékben, a suméroknak tulajdonítható.” Woolley tanulmányában a nyugati kultúra gyökereit a suméroktól eredezteti -- az asszíroknak, babiloniaknak továbbfejlesztő, míg az izraelitáknak csupán átvevő és közvetítő szerepet tulajdonítva.
A politikai és társadalompolitikai jellegű idézetek és kivonatok közül egyesek néha ugyanahhoz a gondolatkörhöz tartoznak vagy egymás kiegészítői, szisztematikus besorolásra azonban idő és asszisztencia hiányában soha nem került sor. Ez azonban bizonyos mértékig éppen a CÉDULÁK előnyére válik, mivel az olvasó a felfedezés izgalmával bóklászhat a bejegyzések ezrei között. A két fő részből álló anyag, kulturális és politikai, volumene miatt további két részre oszlik. A II. rész mindig az újabb bejegyzéseket tartalmazza, fordított időrendi sorrendben. (CÉDULÁK-hoz kapcsoló link.
Llewelyn Powys 1930-ban azt írta, “Istenek és emberek, csak szimbólumok és árnyak vagyunk mindannyian". Aki az ő gondolatvilágához felnőve várakozással teli, őszinte nyitottsággal böngészi a kulturális jellegű CÉDULÁKat, az az esetleges hasznosságán túlmenően mélységében elgondolkoztató, irigylésre méltóan egyéni meglátásokra, véleményekre, fejtegetésekre bukkanhat soraiban, és a saját énjét gazdagítva találkozhat az angol nyelven megnyilatkozó szabadelvű humanista szellem számos kiválóságával.
Kuliffay Hanna
*1 A másik piedesztál döntögető, Seith Farber Freud Oidipusz-komplexusáról írja az Eternal Day című tanulmány kötetében: "Tiszta kitalálás."
*2 Egy 1999-es Gallup poll szerint az amerikai fiatalok 62%-a szerint egyre gyengül a vallás befolyása az USA-ban. Egy felmérés megállapítja, Amerikában több a nem hívő, (ateista, szekuláris humanista, vallási közömbös és agnosztikus), mint mormon, zsidó vagy muzulmán. (Az arány azért nem változik drasztikusan a szekulárisok javára, mert a keresztény, elsősorban római katolikus létszám csökkenést mexikói, valamint a közép,- és dél-amerikai tanulatlan-képzetlen bevándorlók tömegei folyamatosan pótolják.) A 30 milliót kitevő nem hívők táborának 31%-a a Clinton korosztályból, míg 50%-a a gyermekeik közül kerül ki. Az International Social Survey Program legújabb, 2001-ben közölt adatai szerint Angliában a briteknek kevesebb, mint 24%-a hisz komolyan egy istenség létezésében, és 12%-nál is kevesebb hisz a pokol valóságában. A 60 milliós lakosságból kevesebb mint 1 millió jár vasárnapi istentiszteletre.
CÉDULÁK-hoz kapcsoló link
VISSZA az Empiria Magazin címlapjára