EMPIRIA Magazin - Kuliffay Hanna írása

Eredeti közlés: Pesti Hírlap/Tanulmány, 1994

 

Bűnös vagy ártatlan Michael Jackson?

A BÁLVÁNY HIHETETLEN DOLGAI

 

Valamikor botrányt keltett volna a pederasztia vagy pedofilia szó nyilvános kimondása. Az otthon falai között is legfeljebb suttogva és szemforgatásoktól kísérve hangozhatott el. Természetesen az újságok, magazinok sem foglalkoztak vele. A szó a tabu szavak közé tartozott, mint a szifilisz vagy a hermafroditizmus: “jobb körökben” illett nem tudni, valójában  mit is jelent, társadalmi szinten pedig tanácsos volt tettetni, a mindennapi élet valóságában nem is létezik.

Az elmúlt évben az amerikai sajtó és televízió rákényszerült, hogy agyonhallgatott évtizedek után a teljes nyilvánosság előtt szembeállítsa a képmutatást a valósággal, ugyanakkor a szó jelentését tudatosítva beiktassa még a gyermekek szókincsébe is.  A pederasztia/pedofilia szó be kellett hogy épüljön a gyermekek szókincsébe – éppen az  ő védelmükben.  Az utóbbi év két széles körben publikált esete, a pop-énekes Michael Jackson és a volt katolikus pap, James Porter ügye  a társadalom fókuszába helyezte a gyermekek elleni szexuális visszaélések tragikus valóságát.

Az utóbbi évtizedek polgári törvényhozása nagyobb figyelmet szentelt a kiskorúak védelmének. Ennek keretében egyes államok törvénybe iktatták, hogy hivatásukat gyakorló személyek – orvosok, tanárok, óvónők, szociális gondozók, edzők – kötelesek bejelenteni a fiatalkorúak elleni bármi nemű kriminális (beleértve szexuális) aktus elkövetésének gyanúját. Az új rendelkezésnek köszönhetően, Hollywood történelmében először, Beverly Hills egyik pszichológusa 1993. augusztus 17-én feltárcsázta Los Angeles speciális gyermekvédelmi osztályát. Még a botrányokhoz, perverzításokhoz, gyilkosságokhoz hozzáedződött Angyalok Városát is sokkhatásként érte a hír, mikor egy 13 éves kisfiú érdekében történt  bejelentés nem mást vádolt szexuális visszaélések sorozatával, mint a gyerekek bálványaként és patrónusaként körülrajongott szupersztárt, Michael Jacksont.

AMERIKA BÁLVÁNYA 

Kevés sztár jutott olyan magasra és zuhant olyan hirtelen a legfeneketlenebb mélységbe egy éven belül  mint Michael Jackson. 1993. január 19-én a televízió által élőben közvetített elnökké avatási gálaesten 100 millióra becsült tömeg előtt a szupersztár még együtt ünnepelt a Clinton házaspárral. Február 10-én közvetített egy órás tv-interjúja, amelynek során személyes kérdésekre válaszolt, 90 millió nézőt vonzott a képernyők elé. Márciusban a Soul Train zenei fesztiválon  Dangerous című albuma és  Rememeber the Time című szólólemeze is nagydíjat nyert.

A nyár végén azonban hirtelen inogni kezdett a híres holdjáró lábak alatt a talaj. Az ellene tett feljelentés után a rendőrség tanúk sorát hallgatta ki, és terhelő bizonyítékokat foglalt le a sztár rezidenciáján, majd decemberben a hatóságok az esetleges bűnügyi eljárás dokumentációjához felvételeket készítettek a sztár nemi szerveiről, amelynek jellegzetességéről gyermek vádlója grafikus részletességgel számolt be az ügyészségen. Jackson, aki ugyan tagadta bűnösségét, novemberben félbeszakította világjáró koncertkörútját, hetekig bujkált, még közvetlen családtagjai sem tudták a hollétét, majd toxikomániára hivatkozva egy londoni intézetbe vonult vissza elvonókúrára.  Jackson médiapozíciója megingott, népszerűsége lassan korrodeálni kezdett. Rajongóinak többsége azonban nem akarta elhinni, hogy bálványa bárkit is bántani tudna – legkevésbé egy gyermeket. Jackson ügyvédjei pedig váltig hangoztatták, hogy a sztár Amerikába visszatérve bizonyítani fogja ártatlanságát. Ez azonban soha  nem következett be.

Az USA-ba való visszatérése után Jackson éppenséggel kerülte a nyilvánosságot, ügyvédjei pedig a színfalak mögött lázasan dolgoztak, hogy “leállítsák a rendőrségi kivizsgálást, amely aggodalmaik szerint börtönnel fenyegette Michaelt”. Munkájuk gyümölcsözőnek bizonyult: január 25-én a polgári pert elkerülendő sikerült 40 millió dolláros kártérítési összegben kiegyezniük a vád képviselőivel. Az egyezmény kritériumaként szerepelt, hogy csekkel a zsebben a fiúnak és családjának el kell hagynia Kaliforniát és soha nem nyilatkozhatnak nyilvánosan Jacksonról és a történtekről.

Szakmai vélemények szerint a gyermekek szexuális kihasználói sajátos eszközökkel dolgoznak. Mesterei a manipulációnak, színjátszásnak, hazudozásnak. Valóságos vagy megjátszott infantilizmusuk mágnesként vonzza a gyerekeket. A megvesztegetés elengedhetetlen eszközük. A kisebbeket cukorka igéretével ültetik az ölükbe, a nagyobbakat bicikli, vagy új CD reményében csalogatják az ágyukba. Jakson a leghíresebb high-tech játékboltokat bérelte ki alkalmi kis barátai számára, ahol azt vehettek maguknak a számlájára, amit csak akartak.

A rezidenciáját körülvevő hatalmas farmon vidámparkot és állatkertet épített, ahol időről-időre gyerekek százait szórakoztatta és látta vendégül. A csoportokból alkalmanként kiválasztott egy-egy kisfiút, akit személyes lakosztályába vezetett, ahol aztán órákat töltött vele, behúzott függönyök és zárt ajtók mögött. Állítólag tv-t néztek és videó-játékokat játszottak. Jackson egyik volt alkalmazottja, egy idős latin-amerikai asszony szerint azonban a szupersztár “azt csinálta a gyerekekkel, amit a nászutas párok szoktak csinálni”.

A szodomiták (pederaszták és pedofilek) többsége állandóan új áldozatra vadászik. La Toya Jackson, Michael húga, egy tv-interjú során úgy nyilatkozott, hogy mikor otthon lakott, gyakran látta a bátyját kisfiúkat vinni a szobájába, ahova senki sem léphetett be. Az ételt és innivalót a személyzetnek egy tálcán kellett az ajtó előtt hagyni, amit aztán Michael keze a résnyire tárt ajtónyíláson keresztül behúzott a sötét szobába. Soha nem fogja elfelejteni mondta La Toya , milyen mások voltak a gyerekek, mikor végre elhagyták Jackson hálószobáját: “Az egész egyéniségük megváltozott.” Majd hozzátette, gyakran látott többszázezer dolláros csekkeket a szülők nevére kitöltve. Bár konkrétan nem vádolta a bátyját,  felháborodott arccal kétségét fejezte ki, hogy “bármelyik normális 35 éves férfi napokat, sőt heteket tölt idegen kisfiúkkal az ágyban.” La Toya Jackson reményét fejezte ki, a bátyja mielőbb realizálja, hogy “(pszichiátriai) segítségre van szüksége”.

Jackson biztonsági szaktanácsadójának egy korábbi nyilatkozata szerint évente 25-30 feljelentés érkezik a szupersztár ellen, amelyek eddig még minden alkalommal a nyilvánosság kizárásával, privát megegyezéssel, illetve végkielégítéssel zárultak. Jackson vagyonát több mint 200 millió dollárra becsülik, és ilyen pénzzel kétséges, hogy valaha is bíróság elé fog állni. Ez különösen aggasztó azoknak a tanúknak, akik az ügyészség felszólítására vallomást tettek Jackson ellen, de úgy tűnik hiába élték át újra tragédiájukat és megalázottságukat, nem tudták felelősségre vonatni a szupersztárt. Egy kanadai fiú, akit állítása szerint Jackson szodomizált, a polgárjogi per elodázása miatti csalódottságában öngyilkosságot kísérelt meg. Egy másik fiú idegösszeroppanással került kórházba.

Nyilván soha nem fogjuk megtudni, valójában hány fiút édesgetett Jackson az ágyába, és hánynak tette tönkre az életét.  Valószínűleg azt sem fogjuk  megtudni, hány  szülőt mardos álmatlan éjszakákon a lelkiismeret, mert naivan vagy ostobán megbízott Amerika bálványában. Mindezek ellenére a Jackson-ügynek, akárcsak az itt következő Porter-ügynek döntő szerepe van abban, hogy az évezred végéhez közeledve fény vetült az egyház és vele társadalom egyik eddig mellőzött, tabuként  titkolt problémájára, amely rákos daganatként feszül a felszín alatt.

A SZÖRNYETEG

James Portert Massachusetts állam bírósága 1993 decemberében több mint 20 évi börtönre itélte 14 éven aluli gyermekek ellen elkövetett pedofilia bűntettének  elkövetése miatt.  Az ügyész súlyosbításért fellebbezett, az áldozatok életfogytiglani elzárást, megkövezést, kasztrálást követeltek. Az ítélethirdetés alkalmával 22 áldozat(*1) közül többen a televízió nyilvánossága előtt már felnőtt férfiként, remegő hangon és könnyekkel küszködve tárták fel szégyenüket, tönkretett életüket.

Az áldozatok leküzdhetetlen depresszióról, dekoncentráltságról, rémálmokról és gyötrő bűntudatról számoltak be, amiknek orvoslására alkoholhoz és kabítószerekhez menekültek. (Pszichológiai bukfencként az áldozatok gyakran képzelik, hogy valamilyen formában ők maguk a bűntény előidézői.) Szinte kivétel nélkül képtelenek voltak munkájukat ellátni, tartós kapcsolatot kialakítani, a társadalomba beilleszkedni. Magányuk és bűntudatuk miatt négyen öngyilkosságot kíséreltek meg, többen állandó pszichológiai kezelést igényelnek. A tárgyaláson egy férfi el-elcsukló hangon adta elő, hogy erőszakolta meg Porter a templom sekrestyéjében: “Mikor lefogott, kétségbeesésemben kiabálni akartam, de befogta a számat, hogy senki ne hallja. Ma azonban, akik itt vagytok, mindannyian hallotok engem.”

James Porter, volt római katolikus pap bűnösnek vallotta magát az ellene felhozott vádakban: “Minden alkalommal, mikor a tükörbe nézek, egy szörnyet látok visszanézni. Amit tettem, bemocskolja az életemet, egészen a halálomig.”

A Jackson-ügy hullámai igazi hollywoodi stílusban a sztár körül tornyosulnak. Senki mégcsak a nevét  sem tudja áldozatának. Nem tudjuk, mit érzett, hogy el kellett hagynia az otthonát és új életet kellett kezdenie valahol idegenben. Nem tudjuk, hogy hegednek fizikai és lelki sebei, milyennek látja a jövőt. A Porter-ügy sokkal inkább az áldozatokra koncentrálódott. A tanúk bátor kiállásának következtében a szenvedés arcot öltött, és így széleskörű együttérzést váltott ki, ugyanakkor mérhetetlen felháborodást keltett a katolikus hívek táborában. Ennek következtében az áldozatokat és családjaikat összefogó szervezetek alakultak országszerte, s ezek képviselői próbálkoznak rákényszeríteni az egyházat a pederasztia/pedofilia problémájával való szembenézésre. Nem titok, hogy majdnem lehetetelen a Vatikán falain kívülről rést ütni, de az sem titok, hogy az utóbbi időkben a falakon belül is voltak, akik csákányt ragadtak.

Közülük talán a legismertebb Andrew M. Greely, katolikus pap, író, szociológus, a University of Chicago  és a University of Arizona professzora, aki azt állítja, hogy  “a reformáció óta a pedofilia okozta krízis az egyház történetében a legkomolyabb válság”. Greely, aki számos alkalommal foglalkozott a témával, legutóbb az America nevű jezsuita folyóirat vezercikkében figyelmeztetett a sorozatos botrányok okozta egyre fokozódó elkeseredésre a hívek körében. Bár mint mondta, még nincs országosan összesített hivatalos felmérés, de részadatokból, pszichológiai kórlapokból és az egyház által kifizetett jóvátételi összegekből (eddig közel 500 millió dollár) arra lehet következtetni, hogy az elmúlt 25 évben 2-4 ezer katolikus pap követett el sorozatos szexuális visszaéléseket. Mivel egy-egy pederasztának átlagosan 50 gyermek esik áldozatul, valószínű, hogy az amerikai áldozatok száma meghaladja a 100 ezer főt.

Greely szerint a válság azért fajulhatott el ennyire, mert a “papság kiváltságos osztály, amely mentességet élvez mind az egyházi, mind a világi törvények  alól. Az a pap, aki kritizálja és akár csak egyházi hatóságoknak is jelenti paptársa (bármilyen) bűnét, a papi társadalomból való végleges kiközösítésnek néz elébe.” A washingtoni katolikus pap-kutató, Thomas Reese adatai szerint a 188 amerikai egyházmegyéből 100-ban fordultak elő kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűntettek, többek között erőszak és molesztálás –  mégis egy kézen megszámlálható a bűnügyi törvényszék elé tárt esetek száma.

BOCSÁNATOS BŰN?

A Kanadában 1988-ban legnagyobb port kavaró ügyben egy new-foundlandi pap, James Hickey 32 esetben találtatott bűnösnek, de mivel a korábban más egyházmegyékben ellene tett följelentéseket sorban eltussolták, pontosan nem tudni, végül is  hány ministránsfiú esett áldozatául. Köztudott ugyanis, hogy a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények túlnyomó többsége soha nem kerül nyilvánosságra. A gyerekeknek csak nagyon kis százaléka tudja leküzdeni szégyenét, félelmeit és gyötrő bűntudatát. Mégha sikerül is, a szülők többsége éppen a gyerek érdekében próbálja elkerülni a botrányt, és hagyja elaludni az ügyet – többnyire még kártérítésért sem perel. Ha mégis, az egyház a botrány elkerülése végett fizet, a papot pedig áthelyezi egy másik egyházmegyébe, ahol – az eddig nyilvánosságra került ügyek tanúsága szerint – újabb prédára vadászik.

Mindezek tudatában az amerikai  katolikus hívek határozott követelése új egyházpolitikai szabályzatok életbeléptetése. A pápai javaslatra 1993-ban összehívott amerikai püspöki találkozó, amely kifejezetten a pederasztia problémájával foglalkozott, javaslatot dolgozott ki, hogyan is  kezeljék az újonnan felmerülő eseteket, hogy próbálják megszűrni a szemináriumba jelentkezőket, miként segítsék a krízis helyzetbe jutott áldozatokat és családjaikat.  A katolikus hívek azonban ennél többet akarnak. El akarják érni, hogy a kiskorúak  ellen elkövetett szexuális visszaéléseket az egyház ne szakmabeli etikai vétségként, illetve bocsánatos bűnként, hanem közveszélyes bűncselekményként ítélje meg, elkövetőjét pedig fossza meg papi tisztségétől.

*1 Porter, aki eredetileg tagadta bűnösségét,  végül kiskorúak elleni molesztálás 41 rendbeli vádjával került bíróság elé. Párhuzamosan az egyház 68 polgári per során már 5 millió dollárt fizetett ki Porter áldozatainak. Az egyes államokban érvényben levő jogi korlátozások miatt -- tíz éves elévülési idő -- korábbi áldozatai nem vihetik bíróságra és nem folyamodhatnak kártérítésért. Csak New Englandben 127 ma már felnőtt férfi vádolta szexuális erőszakkal és aberrrációval a volt papot.

Addendum:

Los Angeles-i híradás szerint bírói letiltás ellenére nyilvánosságra hozták a Jackson-jogi egyezmény eddig titokban tartott adatait, amelyekből kiderül, a korábbi médiaközléseknél kevesebbet, "csak" 15.3 millió dollárt fizetett végkielégítésként kiskorú vádlójának. (2004 június)

♫ what about sunrise? .. what about rain? .. what about all the things that YOU said we were to gain? .. what about killing fields? .. is there a time? ..  .. did YOU ever stop to notice all the blood we shed before? .. did YOU ever stop to notice this crying earth .. this weeping shore? .. what have we done to the world? .. look at what we've (Freemasons) done .. what about the peace that YOU said WHEN YOU PLEDGED YOUR ONLY SON? .. what about Africans? .. what about the holy land? ... what about Abraham? .. what about death again? .. YOU DID NOT GIVE A DAMN!!! ♫  (Michael Jackson: Earth Song)

Here is Jesse Jackson, in a radio Broadcast, interviewing Michael about his weight-loss tips during the trial: Jesse: You've maintained the weight, man, that's what people is (sic) most jealous of and so excited about . . .  Michael: My health is perfect, actually.  I'm a great believer in holistic natural foods and eating and herbs and things, you know, God's medicine, instead of Western chemicals . . .  If  you can grasp the absurdity of Michael Jackson, a man with a face made entirely of wax and plastic parts, proclaiming absolute faith in "Gods medicine", then you grasped the essence of the Jackson trial.  An American these days may be a welfare cheat, he may fuck little boys and he may just want steal Iraq's oil.  But as long as he gives it up for Jesus, stays out of jail, and keeps the weight off, he's still viable, still a story.  What he is underneath doesn't matter.  And nobody is particularly interested in finding out.  We're happy to stare -- but we can do without the smell. (Matt Taibbi: The Nation in the Mirror,  Rolling Stone, 2005 June-July issue)

President Ronald Reagan persuaded him to come to The White House so he could give Jackson a special award -- and take a photo with the world's most famous pop star. Former first lady and Doubleday book editor Jacqueline Onassis personally wooed him to write "Moonwalk.'' When Jackson's 1987 album "Bad'' was released, with the video for the title track directed by Martin Scorsese, CBS deemed it worthy of a prime-time special. And a 1984 Time magazine cover story described Jackson as "the good boy, the God-fearing Jehovah's Witness, the adamant vegetarian ... the impossibly insulated innocent. Undeniably sexy. Absolutely safe.''

Az index 2003. november 21-én minden kockázatot vállalva beszámolt róla, hogy "Hárommillió dolláros óvadékkal szabadult Michael Jackson" az őt érő újabb pedofilia vádak miatti letartóztatásából. Annak ellenére, hogy a kényes bűnügyi téma Magyarországon még mindig kerülendő, mivel  otromba pocskondiázásra ingerlő, beszámolt egy korábbi hasonló esetről is, amit a világsztár éppencsak hogy megúszott: Tény, hogy Jackson tíz évvel ezelőtti, hasonló ügye is egy lemez megjelenésének idejére esett. Abban az időben egy tizenhárom éves fiú, J. Chandler vádolta meg szexuális zaklatással. A rendőrség akkor is megjelent a kaliforniai birtokon, ahol a popsztár saját állatkertet és vidámparkot rendezett be "gyermekrajongói" vendégül látására. Az ügy megegyezéssel zárult. Jackson, bár határozottan cáfolta a vádakat, több millió dollár kifizetésével kerülte el a pert.  Az igaz hívők és rajongók természetesen továbbra is az amerikai jogrendszert, a szülőket, pszichológusokat, családvédő intézményeket és újságírókat  fogják alaptalan gyanúsítgatásokkal vádolni, mivel képtelenek külön választani és külön megítélni a művészt és a művészetet, az öntörvényű embert és a közszellemet gazdagító alkotását.

Eventually, the mocking came easier, because it seemed deserved: from all available evidence, he did things that everyone agrees are beyond the pale. It's easy to forget now that he was never actually convicted of molesting children. That first charge, in 1993, was dropped when the accuser's family took a payout worth $20 million. There was another check cut to a mother with a kid who she said had been victimized and then, in 2005, People v. Jackson wound up in an acquittal. Throughout, Jackson maintained his innocence. But no one's luck is that bad. And the fact that a grown man who suffered such public humiliation in 1993 would still be holding hands and sharing his bed with pubescent boys a decade later, and with cameras rolling, suggested that his judgment was so skewed, virtually anything was possible. Thinking about him, one tended to vacillate between pity and disgust. His animated life grew increasingly dark and weird-- another marriage, kids named "Prince Michael" flung over balconies for the amusement of paparazzi and sent into public with masks, pathetic spending sprees, piles of lawsuits, bankruptcy-- until it became what from our remove seemed to be a horror show. And then it finally ended yesterday, June 25, 2009, when he died in Los Angeles. (Mark Richardson: Michael Jackson, R.I.P. Pitchfork. June 26, 2009)

The U.S. Justice Department has told a Texas court that a lawsuit accusing Pope Benedict XVI  of conspiring to cover up the sexual molestation of three boys by a seminarian should be dismissed because the pontiff enjoys immunity as head of state of the Holy See.  Assistant U.S. Attorney General Peter Keisler said in Monday's filing that allowing the lawsuit to proceed would be "incompatible with the United States' foreign policy interests." U.S. courts have been bound by such "suggestion of immunity" motions submitted by the government, Keisler's filing says. A 1994 lawsuit against Pope John Paul II, also filed in Texas, was dismissed after the U.S. government filed a similar motion. The Vatican Embassy in Washington had asked the U.S. government to issue the immunity suggestion and do everything it could to get the case dismissed. The former Cardinal Joseph Ratzinger was named as a defendant in a civil lawsuit by three plaintiffs who allege that Juan Carlos Patino-Arango, a Colombian-born seminarian on assignment at St. Francis de Sales church in Houston, molested them during counseling sessions in the church in the mid-1990s. Patino-Arango has been indicted in a criminal case by a grand jury in Harris County, Texas, and is a fugitive from justice. The lawsuit alleges Ratzinger, who headed the Vatican's Congregation for the Doctrine of the Faith before becoming pope, was involved in a conspiracy to hide Patino-Arango's crimes and help him escape prosecution. (U.S. Says Pope Immune From Molestation Lawsuit. AP. September 20, 2005)

Richard Altomare, CEO of Universal Express, did not comment on Friday's development. However, he earlier told the New York Post that if Jackson pressed his legal action, Altomare would include some potentially embarrassing memorabilia withheld from the auction, notably "salacious" artwork that could dredge up memories of the Moonwalker's 2005 child-molestation trial, which ended in his acquittal. "There are a couple of paintings Jackson made of children, of boys—naked. And there are some of his whitening creams, some sex aids...some of the old records in his sealed [sexual molestation] court case," Altomare said. "This is stuff we have kept from the auction out of respect to Mr. Jackson. The guy has troubles. We all have skeletons in the closet and, if Michael hadn't put up a fuss, I might have quietly, discreetly, just given it to him. I'm a gentleman...but if he pisses me off, I may end up auctioning them." (Josh Grossberg: Jackson Won't Block Souvenir Sale)

“A lot of this stuff was used to desensitize the children, and Michael admitted taking one child after another into bed with him for long periods of time. We identified five different boys, who all made allegations of sexual abuse. There’s not much question in my mind that Michael was guilty of child molestation.” (Former Santa Barbara Senior Assistant District Attorney Ron Zonen, who helped prosecute Michael Jackson. Radar Online. June 2016) [The superstar faced up to 20 years in prison. Despite the mountain of evidence, a jury acquitted Michael of all charges in June 2005. Before his death, the “Billie Jean” singer paid out nearly $200 million in hush money to as many as 20 sexual assault victims, lawyers said.]

Among materials seized, according to a report, were “notes, diaries, documents, photographs, audiotapes and videotapes,” along with more than 80 video recordings and computer hard drives. “The documents collected by the Santa Barbara County Sheriff’s Department paint a dark and frightening picture of Jackson,” an investigator in the case told Radar. “The documents exposed Jackson as a manipulative, drug-and-sex-crazed predator who used blood, gore, sexually explicit images of animal sacrifice and perverse adult sex acts to bend children to his will,” said the source. “He also had disgusting and downright shocking images of child torture, adult and child nudity, female bondage and sadomasochism.” In their report, authorities described photos of children bleeding, in pain and tormented. “There is one particularly sick photo of a child holding what appears to be a dead goose bludgeoned to death!” said an insider familiar with the report. “In a book Jackson called Room to Play, there is a deeply disturbing photo of a [murdered child beauty queen] JonBenet Ramsey look-alike with a noose around her neck,” revealed the insider. “There were also photos and videos featuring sadomasochistic sex, bondage, transsexuals — ‘chicks with d–ks.'” Porn magazines and videos with titles like “Hustler’s Barely Legal” and “Naughty Neighbors” were found in Jackson’s nightstand and bathroom, said the insider. The source added: “Michael Jackson had truly perverse sexual appetites, and the twisted photos tell a sadistic side of him that nobody really knew.” At the time, then District Attorney Tom Sneddon and his team wrote in their charges against Jackson: “The materials described … are relevant to the issues of the defendant’s intent and his method of ‘grooming’ young boys to satisfy his lewd desires.” (Radar Online. June 2016)

Presley recalls that her mother was shocked and upset by her marriage to Jackson. It was a typical mother-daughter thing, she said: "'Oh, you don't like him? Good. He's going to be my husband' … It was terrible."  Priscilla Presley suggested that the marriage might have been Jackson's way of deflecting attention from a sex-abuse scandal swirling around him. The singing superstar had been accused of molesting a 13-year-old boy. He was never charged, and a civil suit filed by the boy's family was settled out of court.  Presley defended Jackson fiercely at the time of the scandal, and she told Sawyer she never felt uncomfortable when he was around her two children from her first marriage. She said Jackson had a great connection with kids. "He had something with children. Not a bad, perverted, weird thing. I didn't pick it up as that. They responded to him. He responded to them," she said. (…) But eventually, Presley said, she began to ask Jackson questions that he didn't like. She wouldn't reveal what those questions were, but said, "I started to just kind of wake up after a while. I was kind of sleeping, I guess." (Lisa Marie Presley Talks Marriage, Elvis. ABC News. April 3, 2003) [Their relationship went really sour, Presley said. "And it got pretty ugly at the end. It wasn't pretty, but I don't want to get into it." Presley filed for divorce in January 1996, barely 20 months into the marriage. Presley says that when it comes to picking men, she's "completely insane.]

Michael Jackson’s Neverland Ranch was raided in 2003 amid claims that the pop star had stockpiles of child pornography and had molested children at the location. Over 70 police officers searched the premises and what they found was beyond disturbing. Authorities confiscated numerous items, including a “collection of pornography that included images and footage of naked children and adults, as well as animal torture, bondage, and sadomasochism.” (…)  And this wasn’t the first time that such allegations had been brought against the pop star. In 1993 the father of a 13-year-old boy accused Jackson of sexual abuse. The two parties eventually reached a financial settlement of $23 million. Michael Jackson’s relationship with the boy was eerily similar to that of Macaulay’s… (…) Police caught Macaulay Culkin in Oklahoma City with a slew of illegal substances on hand. In total, police found 16.5 milligrams of Xanax, 32 milligrams of Klonopin, as well as a little over 17 milligrams of marijuana. Could he go any lower at this point? Macaulay Culkin was arrested after being caught with a considerable number of illegal substances. At this point, the actor risked tarnishing his record with a misdemeanor for the possession of drugs. He spent some time in jail but was ultimately released on a $4,000 bail. (2017)

Leaving Neverland, which begins airing on HBO this Sunday, is a four-hour-long documentary telling the separate stories of Wade Robson and James Safechuck, two men who allege that Michael Jackson molested them when they were boys. The doc’s release puts us on the precipice of a sweeping reconsideration of Jackson’s legacy, one that is only possible because of the #MeToo movement and the cultural progress eked out in the last few years around issues of social justice and the realities of victims, especially with regards to sexual abuse. (Ross Scarana: How we wrote about Michael Jackson’s death in 2009. March 1, 2019)

The most frequent criticisms made of Robson and Safechuck online is that they changed their stories—turning from supporters of Jackson’s to victims who “suddenly remembered” abuse. The detail is discussed with some angst in Leaving Neverland; both men say that they never forgot what Jackson allegedly did to them, but did not understand the totality of it when they were children, and tried not to think about it as adults. The documentary never sits down with a psychologist who specializes in cases like these—an expert who might have told the audience that victims of abuse frequently engage in denial, and can suffer from wide-ranging effects for years. But you won’t learn that from Leaving Neverland. (Vanity Fair) [Quote from: Matthew Olson: 'IT'S NOT AN EASY LISTEN' HBO's 'Leaving Neverland' Documentary Premieres This Sunday — Here's Why Critics Think You Should Watch. Dig. March 3, 2019]

That’s Blanca Francia, who worked for Jackson from 1986 to 1991. Francia said during the 2005 trial that she spotted Jackson showering with a 7-year-old Robson, something she’d alluded to years earlier in an interview for the popular TV tabloid series “Hard Copy.” Francia’s son, Jason, was allegedly molested by Jackson on three occasions ― twice at Neverland Ranch and once at Jacksons Los Angeles apartment known as the hideaway. In 1996, the Francias reached an out-of-court settlement with Jackson worth a reported $2 million. Jason testified against him in 2005.

Then there’s Adrian McManus, another housekeeper, who defended Jackson in a 1994 deposition because she worried about potential ramifications but reversed course on the witness stand in 2005. McManus isn’t directly referenced in the documentary, but she recently told the Australian edition of “60 Minutes” that she saw Jackson “kissing” and “petting” boys at Neverland, including Culkin and Jordan Chandler, whose family settled a civil lawsuit against Jackson outside of court in 1994. (Investigators later opted not to pursue criminal charges because Chandler did not want to testify. In the process, they found two other alleged victims who also declined to testify, according to the Los Angeles Times.) McManus said she signed a confidentiality agreement and was “conditioned” not to question the singer’s behavior. “I was threatened,” she revealed on the program. “His bodyguards told me that if I ever came up on TV that they could hire a hitman, take me out, slice my neck and we’d never find my body. ... I lived in fear for many, many years.”

In 1993, the late singer’s sister LaToya Jackson told that her brother had committed “crimes against small innocent children.” She was speaking out because she could no longer be a “silent collaborator” in his actions. “If I remain silent, then that means that I feel the guilt and the humiliation that these children are feeling, and I think it’s very wrong,” she said at the time. The star went on to criticize her brother for spending time behind closed doors with his alleged victims. You stop and think for one second and you tell me, what 35-year-old man is going to take a little boy and stay with him for 30 days? And take another boy and stay with him for five days in a room and never leave the room?” she asked. “How many of you out there are 35 years old? How many men are out there?  How many would take little kids and do that? That are 9, 10, 11 years old? I love my brother but it’s wrong. I don’t want to see these kids hurt.” “This is my first time talking about it and I never, never wanted to speak about it, but I think it’s sad because I am a victim myself and I know what it feels like,” she said. “I’ve been hurt by it too. My father molested me sexually and I don’t like it, I don’t like the way it feels. ““These kids are going to be scarred by this for the rest of their lives. I don’t want to see any more innocent small children being affected this way,” LaToya added. “I love Michael very dearly but I feel sorry for these children because they don’t have a life anymore. They don’t.” (From People.com, March 2019)

Jackson's autopsy concluded that "an overdose" ultimately led to his demise (per Newsweek). According to The New York Post, his "body was riddled with needle marks and scars," and he only weighed "112 pounds" at the time of death. The Washington Post reported that Jackson "died because of a fatal cocktail of medications in his system," including "the surgical anesthetic propofol." There were reportedly other substances in his system too, including the "muscle relaxant" Lorazepam, a "10 milligram tablet" of Valium, the "local anesthetic" Lidocaine, and the "appetite suppressant and stimulant" Ephedrine (per BBC News). Perhaps none of the post-mortem revelations about Jackson are as troubling as the allegations made in Leaving Neverland, a 2019 documentary that finds two of Jackson's former proteges — James Safechuck and Wade Robson — claiming they endured ongoing sexual abuse from Jackson throughout the 80s and 90s. (Derek de Koff: What’s come out about Michael Jackson since he died. March 2019)

Streisand had made comments to the Times in the U.K. ahead of her July concert at London’s Hyde Park, saying that she believes Wade Robson and James Safechuck, who allege in the HBO documentary “Leaving Neverland” that they were abused by Jackson as children. “Oh absolutely,” she said in the interview. “That was too painful.” Streisand said that on the occasions she met Jackson, he was “very sweet, very childlike.” But despite the material being painful to watch, she seemed to have some sympathy for the late pop star. “His sexual needs were his sexual needs, coming from whatever childhood he has or whatever DNA he has,” she told the Times. “You can say ‘molested,’ but those children, as you heard them say [the grown-up Robson and Safechuk], they were thrilled to be there. They both married and they both have children, so it didn’t kill them.” (Erin Nyren: Barbara Streisand clarifies Michael Jackson remarks after backlash: ‘I feel nothing but sympathy for them’ Variety.  March 25, 2019)

In 2019, for example, documentary Leaving Neverland presented further allegations that the star had taken part in child abuse. In particular, two men named James Safechuck and Wade Robson accused the singer of having molested them when they had both been boys. (…) The Leaving Neverland documentary definitely had an effect on many of those who saw it – leaving a number of people to question exactly what sort of person Jackson was. Filmmaker Louis Theroux, who has tackled child abuse cases in his work, wrote on Twitter, “If you can’t see that Michael Jackson was a pedophile after watching @danreed1000’s film, you are being willfully blind.” (Sarah Jones: Macaulay Culkin has revealed just what his Relationship with Michael Jackson was really like. July 22, 2019)

 

A pederasztiával/pedofiliával kapcsolatban lásd még:  Lapszemle 2002. II.rész, 5. irás;  Még mindig tabu;  "Én vétkem, én vétkem..."  Közös titkok, közös bűnök;   Lapszemle 2003. I. félév 27. írás;  Lapszemle 2004. II. félév 27. és 5. írás;  Lapszemlék 2007. I. félév 20. és 2. írás; Jackson halála kapcsán lásd Lapszemlék 2009. II. félév 3. írás; Szexbotrányok -- pápai áldással;

 

(Hanna egyéb társadalmi, közjogi és kulturális témájú írásai az EMPIRIA Magazin Mindenféle érdekesség rovatában olvashatók, politikai elemzései és washingtoni tudósításai pedig a Jelenkor rovatban.)

VISSZA  az EMPIRIA Magazin Jelenkor rovatának címjegyzékéhez

VISSZA  az EMPIRIA Magazin nyitólapjára