Az eredetileg pluralizmuson és tolerancián alapuló Déli Baptista Egyházszövetség moderáltan konzervatív irányvezetését a 80-as évek közepén a többséggé váló szélsőséges fundamentalisták, az Újjászületett Déli Baptisták (Born Again Southern Baptists) vették át. A társadalomra kiható ténykedésük kezdetben a fogamzásgátló módszerek, elsősorban az abortuszt legalizáló törvények eltörlésére irányult. Mikor legális úton nem sikerült célt érniük és még kevésbé tömegbázist teremteniük, átváltottak az abortizáló orvosok intimidálására és a női klinikák likvidálására.  Fokozódó radikalizálódásuk folyamán kialakult egy fanatikus élcsapat, akik számára a cél szentesiti az eszközt: gyújtogatásaik és bomba robbantgatásaik következtében több száz női klinika kényszerült véglegesen bezárni. Számos súlyosan sebesült és terminálisan nyomorékká vált áldozatuk mellett 7 előre megfontolt gyilkosság is a rovásukra írandó.

Vallásszakértők szerint a radikális fundamentalisták abortusz ellenes küzdelmeinek hátterében azonban messzemenő politikai és társadalmi változtatásokra való törekvések húzódnak meg: állam és egyház fúzionálása, szélsőségesen konzervatív államfők, vezető politikusok és állami funkcionáriusok kineveztetése, az iskolai ima kötelezővé tétele, evolúció helyett a teremtéselmélet oktatása, az egyházi iskolák állami finanszírozása, vagyis egy teokratikus államrend kialakítása.

Teokrácia és patriarchátus édes testvérek. "A patriarchalizmus biztosítja a nő alárendeltségi helyzetét, amelyben  az elmúlt 5000 évben tartották a különböző manipulációk, violencia, döntéshozatalból való kirekesztés és anyagi kifosztás eszközeivel" irja C. D. Kasl. Ennek tudatában érthetővé válik, miért volt évek óta fontolgatott terv a déli-baptistáknál - bár politikai inkorrektsége miatt csak zárt egyházi körökben volt hangoztatott - a nők társadalmi újra besorolása, vagyis visszahelyezésük "eredeti helyükre", leginkább 12 gyerektől körülvéve a teknő és a tűzhely köze.

A fundamentalista egyházatyák az idén még az eredeti elképzeléseken is túltettek, ráadásul a nagy nyilvánosság előtt. A júniusban évente megrendezett Déli Baptista Konvención ugyanis bejelentették egy új cikkely hozzáadását a 35 éve változatlan Baptista Hitvallás és Üzenet néven ismert ediktumhoz, amely cikkely a család felépítéséről, szerepéről és a családtagok egymás iránti kötelezettségeiről szól. Ebben Pál apostolnak az Efezusiakhoz és Kolosszeiekhez írt leveleit parafrázisolva utasítják a hithű asszonyokat, alázatosan  "engedelmeskedjenek és mindenben vessék alá magukat férjeiknek, akárcsak az Úrnak. Respektálják férjeiket és segitőkészen legyenek mindenben a szolgálatára."

A reakció természetesen nem maradt el. Másnap a USA Today hasábjain Cathy Lynn Grossman azt írta, ezek az intelmek "egy szentnek semmiképpen se mondható óriási bruhahát váltottak ki." Jean Elshtain, a University of Chicago társadalmi és politikai tanszékének professzora szerint pedig "Ez az egész Üzenet nő ellenes, mi több, valójában a nők és férfiak közti egyenjogúság elleni támadás."

Június 10-én, a bejelentés napján az országos tv adók fő hírei megemlítették a konvenció határozatát, amely sokakban megdöbbenést és értetlenséget váltott ki. Az USA-ban, vallási affiliációtól függetlenül 52% körüli a válási arányszám. A válást követően kis kivétellel a nők nevelik és gondozzák a gyermekeket, válnak automatikusan teljes jogú és felelősségű családfőkké. Miért lesz ennél kevesebb joguk a férjükkel együtt élő hívő asszonyoknak? Mert hiszen erről van szó, mikor a családot érintő kérdésekben a döntési jog kizárólag a férjet illeti.

Közel 6 millió külön élő amerikai családapa közül 25% egyetlen cent tartásdíjat se fizet, 24% pedig csak börtönnel való fenyegetés hatására, akkor is csak hébe-hóba. Az alkoholizmus, kábítószerek, szerencsejáték, a prostitúció és a pornográfia élvezete elsősorban a férfiak világát jellemzi. Miért alkalmasabbak mégis a családfő szerepére? A konferencia résztvevői közül meginterjúvolt két asszony viszont határozottan állította a kamerák előtt, nincs problémája "alávetni magát a férje rendelkezéseinek". Az egyik csillogó szemmel, mosolyogva hozzátette, "Isten félő férjeinken keresztül üzen számunkra az Isten".

A deklarációt mentegetők az egyháznak a család diszintegrációja miatti aggodalmával magyarázzák az asszonyoknak szóló intést. Eunice Smith, a konferencia egyik résztvevője kihangsúlyozta, az Üzenet a férjnek is irányadó: "A férjnek vállalnia kell a maga kötelességeit és ha egy férj kötelességtudó, akkor könnyű az asszonynak alávetni magát." Mégha "könnyű" is, minek? - vetődik fel a kérdés. És mi van akkor, ha a férj nem kötelességtudó? Vagy kötelességtudó, de durva, öntelt és ostoba?

Martin Marty, a kereszténység történelmi szakértője szerint az ősi családi hierarchia éltetésén túlmenően az Üzenetnek egy hátsó, rejtett szándéka is van: a Biblia szószerinti értelmezésének és tévedhetetlenségének ismételt kihangsúlyozása. Az Üzenet kürtöknél is harsányabban hirdeti a fundamentalisták meggyőződését, miszerint a több, mint két ezer évvel ezelőtt írottak továbbra is érvényesek: továbbra is irányadók a mindennapi életvitelben és a modern világ problémáinak megoldásában. Ugyanígy érvényes az az ezredéves dictum, amely szerint  "Ne gondolkodj, fogadd el igaznak, amit az autoritás igaznak mond. Mindezeken túlmenően semmi esetre se vedd igénybe a saját intellektusodat és ítélőképességedet, hogy bármit megkérdőjelezz, pláne hogy független tudás után kutass." (Riane Eisler: The Chalice and the Blade)

A déli-baptisták szerint a modern kor társadalmi problémái főként a család széthullásából adódnak, aminek korrodeáló tényezői a nők egyenjogúsági és önrendelkezési jogának kiharcolásában, házon kívüli munkavállalásukban, kiművelődésükben és fokozódó öntudatukban keresendők. (Vagyis Éva megint az oka mindennek.) Az orvosság? A bibliai principiumok szószerinti követése, többek között Pál apostol megfogalmazásában. Az asszonyi "alárendeltséget", "engedelmességet" és "szolgálatot" hangsúlyozó intelmek azonban az évezred fordulóhoz közeledve megbotránkoztatónak és nevetségesnek tünnek.

Elkerülhetetlenül felvetődnek a kérdések: vajon milyen büntető jogokkal ruházza fel az egyház az "engedetlen" asszony urát? Milyen konfliktusok adódhatnak az asszonyi "alárendeltség" mértékének különböző értelmezéséből? Hová vezethetnek olyan esetek, ahol az asszony a moderált irányzat követője, férje pedig fundamentalistaként az egyház által biztosított hatalmi jogaival akar élni és diktálni?

Az egyházi jóváhagyáson alapuló patriárkális társadalmi- és jogviszonyok évszázadokon keresztül biztosították a férj döntési és fizikai fenyítési jogát. (Az angol jogredszer szerint a férjnek joga volt megverni a feleségét, de a rúd/pálca mérete meg volt szabva.) Ennek maradványaként (természetesen egyéb fontos tényezőkkel ötvözötten) évente milliókra tehető Amerikában és Angliában a házasságon belüli fizikai kényszer, brutalítás és erőszak.

Az évszázad társadalmi modernizálódása ellenére csak a 90-es években születtek az asszonyokat védő, a házastárs fizikai attrocitásait elítélő törvények. Elképzelhető innen visszalépni? A szándék egy agresszív társadalom formáló erőként mindenesetre létezik, annak ellenére, hogy mindig veszélyes játék a múlt bűneit és kisértő árnyait felidézni.

A New York Times ugyan azt állítja, a baptista egyházi szabályzatok szerint a Hitvallás és Üzenet csupán elvárás és útmutató. Váratlan kibővítése és a nagy nyilvánosság elé tárása viszont annál inkább elgondolkoztató. Egyesek úgy vélik, szélsőséges orthodox elemek a húr túlfeszítésével próbálkoznak. Olyan kitételeket hangsúlyoznak, amelyeket a moderáltak végképpen nem tudnak elfogadni, méghozzá konkrét céllal: az egyházszakadás reményében. A moderált kisebbségtől szabadulva ugyanis egyszer s mindenkorra leállíthatják a belső ellentétekről és a baptisták megosztottságáról fecsegő, mint mondják lejáratásra kész sajtót és kritikától nem zavartatva  nekiláthatnak a hosszú távú célok megvalósításának.

Mi a közeljövő legfontosabb célja? Szigorúan kontrolált, egységes, céltudatos, politikailag "ütőképes" egyház megszervezése. (A hithű közkatona utasítása: "Ne fejlődj tovább a hűséges követő szintjénél, ne válj szellemileg érett, expanzív és kereső-kutató aggyal rendelkező felnőtté." C. D. Kasl) A cél felé haladva  óhatatlanul veszélyhelyzetbe kerülnek az évszázad  progresszív vívmányai és modern ideái, többek között a női egyenjogúság eszméje, a nő családtervezési joga és most még ítélőképes, önállóan gondolkodó személyisége is.

A fundamentalista babtisták és fanatikus aktivistái szent meggyőződése azonban, hogy az "abszolút igazság" kizárólagos birtokosai, amelyet kötelességük terjeszteni evangelizálás, politikai manőverezés, sőt erőszak útján is. Az őszi általános választások és a jövő évi elnökválasztás közeledtével nem véletlen tehát, hogy az írott médiában az Üzenet a vártnál nagyobb port kavart.

* * * * * *

        Ebben a témakörben lásd még: A nő, mint humán inkubátor;  Egy veszélyes asszony; Meg nem született milliók sorsa; A teokrácia réme